Keddi napról... Nem volt órám, így könnyebben álltam a dolgokhoz. Ismételtem úgy éreztem magam, mint aki a falnak beszél, mert egyszerűen baromira nem fogta fel először egyik gyerek sem, hogy az ebédlőben normális viselkedés van. Mintha ez lett volna az első nap... Aztán délután rájöttem, hogy kivel is van a gond. Hát persze hogy mindig a romákkal. Miért is lenne másképp? Persze még a kiscsaj el is árulta, vagyis inkább szólta magát, hogy a szülők otthon hogy ki szokták figurázni a tanárokat, és ők meg röhögnek rajtuk. Hát köszönjük :) mindenesetre éppen ezért nincs tekintélyünk, és éppen ezért gondolják azt, hogy nekik mindent lehet. Egy tuti... Én soha a büdös életben nem leszek kedves az ilyen szemét szülőkkel, na meg a kölykökkel. Beleuntam, hogy mindig minket néznek a hülyének... Ők meg persze a tökéletesek... Persze először írni kellene megtanulni, de hát... ők, mint a tökéletesség megtestesítői... nincs rá szükségük. Szájuk jár csak állandóan... Hát baromira felidegesítettem magam, mert persze rólam is volt szó. Csak én nem ezért tanultam, de tudok én is köcsög lenni. Végül is ezt kell csinálni, otthon lejáratni mindenkit, nehogy már tiszteljen bárkit is a gyerek... És innen indulnak a kis szemét gengszterek... Szóval igen... rasszista vagyok, mert mindig ezekkel van a gond... Aztán még tegnap az egyik fán felfedeztek a gyerekek egy csomó baglyot, persze tettek róla, hogy ne maradjon sok ott, mert hát egyeseket nagyon zavarta... Első megoldás rögtön az volt, hogy "rugdossuk meg a fát". Na vajon kinek az ötlete volt? Hát igen az övék... Röhej... Inkább azzal foglalkoznának a szülők, hogy megneveljék a kölykeiket...
Ma végül is tök nyugis napom volt. Ma egy órám volt, de ez tök jó volt, mert a gyerekek még élvezik is itt a szemléltetést, nem úgy mint a másik osztályban. Nyugi volt a köbön, feltünően is, de ettől még ugyanúgy elfáradtam...
Utolsó kommentek