Kismaci86 mindennapjai...

Nos igen. Napok óta az örlődik bennem, hogy rohadtul utálom azt, ha valaki nem tud köszönni. Eddig ennyire nem is tűnt fel, pedig mindig is így volt. Mióta a boltban dolgozok, azóta rohadtul irritál. Nem kicsit, nagyon. Először csak az tűnt fel, hogy az emberek 50%-a jön be úgy, hogy csak jön szó szerint, köszönni nem tud, jópofizik és így ki is megy, persze megint minden szó nélkül. Aztán elfigyelgettem az embereket és arra jutottam, hogy az emberek 80-90%-a egyáltalán nem tud köszönni. El se tudnám képzelni, hogy úgy megyek be valahova nem büffentek semmit. Mindig is arra tanítottak, hogy ha bemegyünk valahova, akkor illik köszönni. Mindegy hogy ez bolt, posta, hivatal vagy akár egy busz. Nem vagyunk egyformák ez tény. De ennyire? Ennyire... Aztán ahogy figyelgettem az embereket, észrevettem, hogy elég sok bunkó ember van. A majom "kisfőnök" kölykei is ilyenek. Reggelente berontanak az ajtón (ezt lehet szó szerint érteni, mert kicsapják az ajtót, persze becsukni megint nem tudják...) és minden köszönés nélkül mondják a hülyeségeiket. Első pár alkalommal még nem is irritált, de azóta... Aztán észrevettem, hogy ez bizony családban marad, mert a drága apuka is ilyen. Kell ennél jobb példa? Na ja bocsának, pont ő, aki megnevelni nem tudja a kicsiket, ő aki tökéletes, ő aki a legokosabb mindenkinél... Hát kérem szépen ő tiszteletet kell hogy kapjon. De NEM tőlem. :D Mástól sem, mert az emberek 90%-a így gondolja, ahogy én. Miért is várnám el, hogy más is illemtudó legyen? Érdekes... Az fix, hogy ha lesz saját gyerekem, akkor azt megtanítom az illemre...
Emellett a másik dolog az emberi hülyeség. Persze az megint más tészta, hogy az ember hülyéskedik, vagy valóban hülye. Az utóbbi egy külön kategória már. Nincs mit ezen tagadni, van hülye kategória, ahova elég sok ember tartozik. Sokszor azt érzem, hogy talán velem van a baj. Mikor beszélek és a másik nem fogja fel. Lehet nem értelmesen mondom, vagy nem magyarul. Aztán tapasztalom, hogy ennyi hülyeség egy rakáson már sok, és ekkor rádöbbenek, hogy nem velem van a gond. Sajnos én sem vagyok tökéletes. Vagyis... dehogy sajnos. Senki sem az. Csak van aki annak képzeli magát és persze el is újságolja a hülyeséget és még büszke is rá. Szánalmas...