Hát az ember élete percek alatt sokat tud változni. Persze miért is lenne máshogy... Eszméletlen, hogy milyen érzés az, ha nélkülözni kell az életünkből olyasvalamit, amihez hozzászokunk. Hát igen a hiányérzet... :D Szóval egy hét hét elteltével megpróbálom pótolni a dolgokat...
Hát vasárnap történt egy törés az életemben. Na jó nem olyan nagy törés, de mégis... Az utóbbi időben eléggé bepöccentem a gépemre, állandóan a probléma volt vele, nem igazán kíméltem, aztán vasárnap a sors visszaadta... Vagyis inkább én voltam béna. Az ágy szélén volt, mert ott gépeztem, és sikeresen sikerült lerúgnom... De olyan szinten esett, hogy a képernyő része "kicsit" összetört. :S Hát nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek, hogy ilyen béna vagyok. Aztán tesóm mondta, hogy megpróbáltathatjuk javítattatni, de nem két forint lesz. Van más megoldás? Ja... veszek egy újat. Szóval már vasárnap tiszta depis lettem. Aztán hétfőn bevittük a boltba ahol vettük, és mondta a fickó, hogy hát igen, ha sikerül is beszerezni a cuccot, nem lesz olcsó... meg ki tudja belül mi van még... Hát mi legyen? Náluk csak rendelésre van laptop, így hát megköszöntük és elmentünk szétnézni. Még a Tesco-ban is voltunk, ahol lett is volna csini gép, de a csávó aki ott volt.... hát röhejes, hogy bármit kérdeztünk tőle, mindenre az volt a válasza, hogy ő még csak 2 hete van ott és nem tudja... Jó megköszöntük és eljöttünk. Aztán a héten voltak Pesten vásárolni a többiek és a pénzt odaadtam, hogy ha látnak jót, akkor hozzanak. Tesóm ki is választott egyet nekem... Persze úgy indult az egész, hogy baromira nincs zsém... de olyan rendesek voltak a többiek, hogy kipótolták nekem a hiányzó összeget. Szóval lett egy új gép. Kicsit furi még a másikhoz képest, de majd megszokom. Még hiányzik egy csomó progi, de szép lassan meglesz minden. Azért hiányzott már a gép...
Meló... Hát múlthét hétvégén melóztam végig, mert pont én voltam a soros. Hát őszintén szólva jobb lett volna a pihi, de ez van. Aztán a héten is sok meló volt. Irattam témazárót... Feltünően jó lett az átlag, aminek nagyon is örülök. Az egyik osztályban 4,2 a másikban meg 4,47. Azt hiszem ez csúcsszuper. Na jó azért én is benne vagyok, mert a plussz feladattal sokat tudtak ám javítani, de úgy éreztem, hogy egy kis ösztönzés nem árt nekik, akárhonnan is nézzük. :) Na meg kiderül a következő dogából, hogy hogyan is állnak ezek után ők is a dolgokhoz. A napközi... Pff ez a hét... mintha nem is normális gyerekek közé mentem volna be... Na nem mintha olyan sokszor normálisak lennének. Ez a hét mindenen túltett. Verekedések verekedések hátán. Ráadásul ki? A kiscsaj... persze roma. És ne általánosítsak? A suliban csak velük van a gond. A kiscsaj folyamatosan verekedik, mint a nem komplettek, ráadásul leutóbb is ököllel verte a másikat, aztán mikor szétszedem őket, jön azzal, hogy majd az ő apja fogja a kardjával szétszabdalni a gyereket és a családját... Aztán nehogy már legyen olyan nap, hogy nem történik valami... A gyújtogatás... El se tudom képzelni, hogy juthatott eszükbe azoknak a szerencsétleneknek, hogy az iskola területén, ráadásul szeles időben gyújtogassanak... Öngyújtóval, amin meztelen nők vannak... Már kínomban nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek. A másodikos kis srác lassan már pornó újságot hoz majd a suliba... Aztán akivel tavaly is volt probléma, ismét bekattant. Én elmagyaráztam neki, hogy én se nem a haverja vagyok, se nem a kutyája és még ő van felháborodva? Hát azért egy kis szemtelen gyerek, akinek nem tetszik az, ha valami nem úgy van ahogy ő szeretné... Persze az anyja is örült neki, és állítólag még az anyjának is nekitámadt. Na meg hozzám vágja a tollát, mintha ezzel olyan nagy legény lenne... csak az a baj, hogy én ezerszer jobban meg tudom szivatni, csak szegénykém azzal már nincs tisztában... Kurvára elegem van ebből a hétből... még most is simán fel tudom húzni magam ezen.
A suliban meg a héten rekordot döntöttünk hangos olvasásból. Éjjel nappal kellett olvasni, felváltva persze, de a lényege az volt, hogy hangosan. Szerdán voltunk regisztrálni... hát szakadtunk már kínunkban a röhögéstől, mert egyszerűen röhejesek voltak a mesék. Ráadásul rájöttem, hogy se Benedek Elek, se Móra Ferenc nem volt rendes... Nem tudom felfogni, hogy vajon miért lehet jó mese az amiben olyanok vannak, hogy a halottat rugdossuk meg, köpködjük le, vágjuk le a fejét és úgy temessük el... vagy hogy a fa megerőszakolja az embert, vagy hogy a gazda a a disznón élvezkedik. Ott persze röhögtünk rajta, de most komolyan... Ez kell a gyerekeknek? Még jó, hogy ezeket épp mi olvastuk éjjel, és nem a gyerekek nappal. De ezek után el tudom képzelni, hogy ők miket olvashattak... Őszintén szólva tök szégyen, hogy egy rohadt mesének ilyennek kell lennie, és csodálkozunk, hogy ilyenek a gyerekek... Jó kis tanítások vannak benne... Gratulálok nekik... Nagy erőfeszítés kellett ezeknek a megírásához... sok debil ember... Csalódtam bennük, mert én a szép meséket ismertem eddig... (Mellesleg ilyen után nem is baj, hogy a gyerekek nem akarnak olvasni... mertilyeneket tényleg ne olvassanak...) Vagy csak nekem ilyen a felfogásom? Szerintem vannak mások is, akik így gondolhatják... Vagyis bízom benne, hogy nem egyedül vagyok :D Szóval ennyit a magyar írók által alkotott mesékről...
Ki lenne, ha nem én...
2009.10.17. 19:04 | Kismaci86 | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kismaci86.blog.hu/api/trackback/id/tr561456557
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek