Itt vagyok, és szívem megint összetörve,
bíztam egy srácban, és most semmibe vesz.
Nem érdekli hogy mennyire szeretem,
nem érdekli hogy mennyire fáj ez nekem.
Érte hullanak a könnyek, s fáj a szív,
nem tudom hová rejtette az érzéseit.
Egyik napról a másikra közli hogy vége,
mintha irántam sosem érzett volna semmit sem.
Szép volt minden, és most olyan keserves,
nélküle napjaim szürkék és ridegek lesznek..
Hiába könyörgök neki hogy szeressen,
nem érdekli, semmibe veszi ami volt, ami lehetne.
Bárcsak meggondolná, és vissza jönne hozzám,
ha felém nyújtaná a kezét, el nem utasítanám!
Bárcsak holnapra megváltozna minden,
s később ezen a szörnyű napon, csak nevetnénk mindketten!
Utolsó kommentek