Kismaci86 mindennapjai...

Hogy nem sok időm van a pihenésre. Az a helyzet, hogy mióta kiderült, hogy a munkatárssal mi van, azóta az egész életem felfordult. A főnök megkeresett és szólt, hogy ha tudok és van kedvem, akkor felvenne és hivatalosan is melózhatnék ott. Persze igent mondtam, mert kell a meló, kell a pénz, mert a munkanélküli segélyből nem lehet megélni. Szóval az a szitu, hogy minden amellett van, hogy kell a pénz, de így nem sok szabadidőm marad. Frankón nem sok. Az egészbe úgy mentem bele, hogy ha én mellette mehetek vezetni. Persze a főnök tök megértő volt és azt mondta, hogy minden megoldható. Szóval a holnapi naptól hivatalosan is melózok. Nem lesz könnyű, mert nem lesz az. Furcsa lesz mindig hajnalban kelni, délben vezetni, délután megint melózni és este hazaesni. Ha minden jól megy, akkor nem sokáig kell ezt csinálni, mert mehet vissza melózni a suliba. Vagyis remélem. Bár azt mondta a főnök, hogy ha úgy adódna, hogy nem sikerül, akkor is maradhatok itt. Szóval még nincs is nagy gond ezzel, csak nem tudom, hogy ez engem hogy fog megviselni. Baromi nehéz lesz hozzászokni. Mindennap látni őt... Tudom, hogy a csaját szereti és így nem könnyű. Az egy hét alatt sok minden történt, de a hét végére kiderült minden. Hát ez van :) Próbálok majd minél többet pihenni, aztán meglátjuk, hogy mi lesz...