Kismaci86 mindennapjai...

Ez a blog a mindennapjaimról mesél. Jó, rossz, boldogság, szomorúság... Ez az élet. A blog rólam szól! A velem történtekről...

kepleirasa
Never let the fear of striking out keep you from playing the game!

Naptár

november 2024
Hét Ked Sze Csü Pén Szo Vas
<<  < Archív
1 2 3
4 5 6 7 8 9 10
11 12 13 14 15 16 17
18 19 20 21 22 23 24
25 26 27 28 29 30

Kedvenc zeném

Utolsó kommentek

  • csavarhuzo77: @Kismaci86: mert győzike, meg pákó, meg hasonszőrű "ikonok" uralják a médiát. és ma már nézni KELL... (2010.11.10. 09:33) Helyesírási titkok...
  • Kismaci86: @csavarhuzo77: Csak tudod ezzel a gond az, hogy ha meg szóváteszem, akkor még én vagyok a rossz me... (2010.11.07. 12:04) Helyesírási titkok...
  • csavarhuzo77: nem gondolom, hogy szakmai ártalom lenne, mert nekem semmi közöm a "szakmához", de nagyon tud ideg... (2010.11.07. 09:54) Helyesírási titkok...
  • ThomaX: Igen sajna vannak aki csak a kulsot nezik kivetel meg eleg keves... En is mindig olyanokat fogok k... (2010.10.12. 00:08) Külsőségek...
  • Richard_A: Szia! Hogy vagy? Én örömmel jelenthetem, hogy sikerült lefogynom :) (2010.04.26. 11:05) Egy zsúfolt nap...
  • Utolsó 20

Látogatók száma

Egy fájdalmas nap

2008.07.12. 19:53 | Kismaci86 | Szólj hozzá!

Az éjjel elég sokáig ébren voltam. Az ok az az, hogy valakivel dumcsiztam. Elég sokat, elég sokáig. Azt hiszem ezért is esett nehezemre felkelni reggel. Olyan 2 körül aludhattam el... vagy fél 3??? Már nem emlékszem. Be akartam állítani az ébresztőt, hogy ha fél 9-kor elindulunk, akkor felébredjek. Na az ébresztő beállítása elmaradt, így kicsi Anita álmodta álmait... még fel nem ébresztettek fél 8-kor... :S 8-kor ki is keltem az ágyból és el is készültem... magyarul vettem fel ruhát fél óra alatt :D Elindultunk a rokonokhoz, utána irány uncsitesómék. Az ajándékoknak tök örültek, és ennek én is örültem... Bográcsoztunk, addig a pasik megcsinálták a kerítést... felköszöntöttük uncsitesóm... most lesz a szülinapja... Elég szar érzés volt ott állni. Őt nem felejtették el... és volt tortája... nem is egy... Ezekszerint csak én vagyok ennyire felejthető... :( Kibaszott szar érzés volt... Ezután dumcsi még... Annyira felzaklatott az az egész... és még rátettek egy-két lapáttal. Miért ne, én kerültem a támadás középpontjába. Mondhatni, hogy én lettem ócsmárolva... és még én vagyok a hülye, mert közöltem, hogy vegyenek vissza. De engem bántani kell csak. Észre se veszik magukat. Annyi minden ott volt a számon... a rokonok előtt leégethettem volna őket... de nem tettem. Tűrtőztettem magam, persze lehet nem ez a legjobb megoldás. Utána meg mintha mi se történt volna. Hazafelé nem szóltam semmit, ha kérdeztem egy szóval válaszoltam. A sírás kerülgetett asszem egész nap. Hazaértünk, még elmentem egyik nőcihez egy címért, megfürcsiztem és beültem a szobámba. Asszem nem vagyok hajlandó ma egyikkel se beszélni, ha mégis akkor meg ki fog jönni belőlem minden... és akkor ők is kapnak hideget-meleget... Fáj a pici szivem megint... valaki segíthetne gyógyítgatni... :( ...

A bejegyzés trackback címe:

https://kismaci86.blog.hu/api/trackback/id/tr28565312

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
Címkék: én fájdalom rokonok bográcsozás érzelmek alkotások
süti beállítások módosítása