Kismaci86 mindennapjai...

Mennyit gondolkozok ezen mostanában. Annyi minden történik velem és annyi mindent bánt, hogy hiába beszélem ki magamból, akkor is őrlődik tovább bennem. Furcsa, de így van. Nem múlik el, sok dolgon nem tudok túllépni. Csak arra jutok mindig, hogy hiányzik az írás, de valahogy mégsem érzem azt, hogy ez most fontos lenne. Lehet, hogy csak a kifogásokat keresem? Ez nem is kérdés. Jobb arra fogni, hogy most fáradt vagyok stb stb, csupán nincs kedvem nekifogni és írni. Nincs ebben semmi, ez nem kötelező dolog, de mégis úgy érzem, hogy azért később csak jó lesz ezeket visszaolvasni, mert mindenből tanul az ember. Így két hét elteltével elég sok minden történt velem, visszagondolva nem fog minden az eszembejutni, de megpróbálok emlékezni és írni... Igen írni...