Kismaci86 mindennapjai...

Éjjel azon gondolkoztam, hogy mostanában nem álmodom. (Na jó igen, de az nem olyan volt.) Erre tessék... Eleinte nem tulajdonítottam jelentőségeket az álmoknak, de már igen. Kellett a fordulópont, ami nálam az volt, hogy olyat álmodtam meg, amit lehet nem kellett volna. De könyörgöm ezeket nem tudom irányítani. Bár volt olyan időszak, amikor rendesen féltem az álmoktól. Azt mondják jelentésük van. Hát ebben van valami igazság, de most nem az igazságot keresem, hanem azt, hogy vajon mit kellene megint megoldanom. Mert hát ugye az álmaink állítólag erre is jók, hogy segítenek a jó döntésben, csak nekünk jól kell alkalmaznunk és értelmeznünk őket. :D Na mindegy :D Szóval a főszereplő most a vonat volt. Piros vonat, nyitott szerelvények és ott ültek az emberek. Persze az egész valahogy úgy kezdődött, hogy valami nagy városban (külföld) voltunk páran és siettünk, nehogy lekéssem a vonatot. Aztán megérkeztünk egy állomásra (magyar), ahol sikeresen lekéstem a vonatot egy csávónak köszönhetően, mert addig nem adta ide a jegyet, még el nem olvastam valamit, amire már nem emlékszem, hogy mi volt. Lehet, hogy ez lenne a lényeg? :D Aztán tudom, hogy lekésem a vonatot, mégis felszállok egy másikra és mikor megtudom, hogy nem jó fele megyek, akkor hisztiroham meg minden. Első megállónál leszállok és közlik, hogy majd csak később megy visszafele a következő, mert túlságosan felmelegedett. Tiszta röhej amúgy :D Egy csomó ember vett körül, hogy mind mást fog nekem megmutatni, közbe azt se tudtam megint hol vagyok :D Tipikus Anita féle álmok. :D De felébredtem és nem tudom a folytatást. Bár lehet ennek megint nincs semmi jelentősége :D, de ki tudja. Általában ha visszatérő álmom van, akkor tulajdonítok neki nagyobb jelentőséget. Ennek ellenére mikor felriadtam, akkor rögtön álmoskönyv, kinyit és a vonat jelentését megnéztem. "Elkerülhetetlen dolog. Minél hosszabb a vonatszerelvény, annál jobb kedvvel végzett munka. Vonaton utazni: érdeklődés, fogékonyság a nem technikai értelemben vett újdonság iránt. Vonat, ami az orrod előtt megy el, vonatot lekésni: a vállalkozó szellem hiánya; a ismeretlentől, újtól valófélelem." A többi nem vonatkozik rám. Hát ha jobban megnézzük, akkor van benne valami. Érdeklődés hiánya... Ez igaz, de csak azért, mert nem akarok megint magamnak rosszat. És igen félek az ismeretlentől, az újtól... Nem is kicsit, hanem nagyon... Félek a csalódástól... De akkor ez meg is van, igaz, hogy félek... és ekkor kezdek el gondolkozni, hogy de mi is lehetett a papírra írva... Mert én hülye fejjel foglalkozom az ilyenekkel... De ezt nem érti senki, csak az aki tud az eddigi dolgokról... De a vonat is miért piros volt? :D Meg miért nyitott? :D És miért szállok fel, ha tudom, hogy nem az enyém? :D Na jó ez hülyeség :D Elég annyi, hogy tényleg félek az újtól :( de az oka is megvan...