Kismaci86 mindennapjai...

Kicsi akarok lenni... akkor nem lenne semmi gondom. Mikor még kicsi voltam, addig a "felnőttek" megoldottak mindent helyettem. Most mindent magamnak kell megoldanom. Nem is ezzel van a gond, csupán azzal, hogy van amit lehet nem is akarok megoldani. Igen "menekülök"... ismét... Miért maradjak? Azért, hogy nekem legyen rosszabb? Azért, hogy az én kicsi szivem fájdítsam? Igen... a saját érdekeim nézem... kiét nézzem, ha nem a sajátom??? Tegnap hallottam: "A férfiak nem azért vannak, hogy megértsd őket, hanem hogy szeresd és ő is szeressen!" Nem ttudom, hogy ez kitől származik, de van benne valami... Csak nincs annál gázabb érzés mikor valami egyoldalú. Sajnos ezt el kell fogadni, tetszik vagy sem... Nem lehet olyan szekér után futni, ami nem vesz fel soha... Kicsi akarok lenni, hogy ne kelljen szembenézni az ilyen dolgokkal... Nem szeretem az ilyeneket...
Ma befestettem az egész hajam vörösre, "kell a változatosság" alapon... most valahogy jobb így... :) Aztán beszéltem egyik barátnőmmel, aki elmondta, hogy terhes. Úgy örülök neki, és neki is mondtam, hogy nagyon irigylem... szeretik egymást a férjével, babájuk lesz... de "nyugi már, te is megtalálod az igazit"... ja :D főleg, hogy én mindig azokat fogom ki, akik kihasználják a drága, jó kis szivem... De hát ez van...