Kismaci86 mindennapjai...

Csütörtök: hát az egész úgy történt, hogy már 2. órára be kellett volna érnem, de mivel a buszom se ért be úgy, ahogy én terveztem, nem mentem be csak 3.-ra. Mondjuk ez így jobb is, mert már most kezdek besokalni a sok túlóra miatt. Azt hittem, hogy sokkal jobb lesz visszamenni az osztályba. Hát nem így volt. Őszintén szólva a kedvem is elment már az első 5 percben. Jöttek azzal, hogy elkezdték újra az anyagot... Na ez kb. engem úgy érintett, hogy ezzel azt jelezte a tanár a gyerekeknek, hogy mivel nem jól tanítottak, így kezdjük előről az egészet... Mintha nem is bízna bennem, csak tudnám, hogy ezt miért kell a gyerek felé is kimutatni. Aztán a füzet... Nem tudom miért kell hatszázszor leiratni szerencsétlen gyerekkel ugyanazt, mikor már az is megrázó nála, hogy a tankönyvet meg a munkafüzetet elhozza magával. De hát ezekszerint biztos ő a tökéletes... Szóval a lényeg, hogy a gyerekek se úgy viszonyultak már hozzám, ahogy én azt szerettem volna. Pedig pl. velük soha nem voltam szemét, és szerettem őket. Aztán nehogy uncsizzak, így mehettem a következő órában is helyettesíteni. Na hát az az osztály se semmi. Mennyi beképzelt gyerek van istenem. Na és majd mi lesz velük később? :S Aztán nyugi a napiban...
Péntek: wáááá utolsó nap a héten. Már alapból úgy kezdtem a napot, hogy késésben voltam, a busz is késett, nem értem el a csatlakozásom, pedig olyan jól elterveztem, hogy mit fogok csinálni. Na éppen az ilyenek miatt fölösleges bármit is tervezni már előre, mert úgyis pont akkor fog közbejönni valami. Mindennapra van valami tanulság. Erre a napra nem is inkább a tanulság, de ha jobban belegondolok az is van benne, hanem inkább a pedagógiai kötelezettség volt a porondon. Az egész úgy kezdődött, hogy az egyik osztály, ahol köztudott, hogy tanítani nem igazán lehet, mert 1-2 hangadó miatt az egész óra tönkremegy, szóval innen aláírást gyűjtöttek az egyik tanár "ellen" (végül is fogalmazhatunk így). Aztán ahogy eljutott a hír hozzám, én úgy tudom már, hogy azért írták alá a papírokat, mert az osztályban abból a tantárgyból nem lett ötös. Pfúúúj ez olyan rohadt szemétség már a szülők részéről is. Már alapból hogy jön egyik-másik ahhoz, hogy ilyet kezdeményezzen? Nem a tanár a hibás... Ha alapból szánna annyi időt arra, hogy foglalkozna a gyerekével, akkor rájönne, hogy a drágalátos kicsi gyerkőce nem is olyan okos, mint amilyennek hiszi. Az alap gond ugyebár itt kezdődik. Na és persze utána csodálkozunk, hogy miért is beképzelt egy gyerek? Miért hiszi azt, hogy ő mindent tud, meg mindent megtehet? Na hát ezért... Aztán ha továbbnézzük az iq-s szülőknek meg lehetne annyi eszük, hogy a többi "értelmiségihez" nem csatlakozik... Na és akkor itt jön megint az, hogy vajon a kollega miért nem áll ki a társa mellett. Az a helyzet, hogy mindenki látja, hogy vannak olyan emberek, akik a kétszinűség mintaképei. El se tudom képzelni, hogy pl nem állok ki ilyen helyzetben egy másik kollega mellett, sőőőt inkább még én is ellene lennék. Még ha tudnám, hogy valamit nem jól csinálna is, akkor is inkább neki mondanám, hogy figyelj ezt meg azt így meg úgy kéne, és nem így... Csak ezt birom, hogy az is milyen már hogy aki a gyerekeknek vagy a szülőknek nem szimpi, akkor az már rögtön szar??? Miért lenne az? Tudom, hogy szivét lelkét beleadja, a gyerekekkel ő is állandó harcban áll, mert pl. az ofő is az osztályt védi állandóan, a gyerekek meg ezzel nem gyengén vissza is élnek. Jézusom hová fajul a világ? Nehogy már a gyerek döntse el, hogy ki tanítsa őt... Meg ne egy felnőtt szívjon azért, mert néhány elkényeztetett kis seggdugó nincs megnevelve. Ismételten oda jutunk, hogy mivel a tanítóknak/tanároknak nincs semmi a kezükben, így egyre jobban oda fogunk kilyukadni, hogy a gyerek irányíthat? Meddig engedjük még ezt??? Na kellőképp felhúztam megint ezen. Ennek ellenére a napköziben nyugi volt, nem is sokan voltak pénteknek köszönhetően, de különösebb gond nem is volt...
Ma: lehet hogy kezdek besokalni a munka terén? :D Lehet... Egyre jobban azt érzem, hogy kín melózni menni még hétvégén is. Ha jobban belegondolok, akkor csak magamhoz lyukadok ki. :D Én vállaltam, ez a hétvégi meló sem kötelező... Nem kötelező melózni sem, csupán akkor nem lesz zsé, nem lesznek álmok. Nézzük azt, hogy hétközben melózok, ez természetes. Sőt még jól is járok, mert már a legtöbb melóhelyen mindennap meló van. Lásd pl. a gyárakat, ahol soha de soha nem akarok melózni. Szóval tavaly ilyenkor lépett le az a szemét majom szó nélkül, és most lesz majd 1 éve, hogy a boltban is vagyok. Azért ez elég szép idő, mert eddig senki nem volt ennyi ideig még beugró. Örülök hogy ez is van, csak kora hajnalban nem díjazok semmit se :D de ha azt nézem, akkor már épp ideje, hogy hozzászokom, és nem is annyira megrázó élmény, mikor a teló ébreszt, csupán a szokásosnál néha nehezebb felébredni egy nehéz hét után. Ma csak 10-ig melóztam, és nem is volt sok meló meg pakolás, de valahogy ez se az igazi volt. Vártam, hogy majd jön... De nem jött, és utána se láttam, meg nem is hallottam, hogy jött volna. Valamiért tényleg az van, hogy elkerül engem, pedig mondani akartam neki, hogy tegnap láttam őt, de integethetek, ha észre sem vesz :( hát mindegy :) a felejtés végül is így sokkal könnyebb :) de nem szoktam feladni. Délután pihi volt és most is a megérdemelt pihi...