Kedd: röviden tömören nyugis napom volt. A csoportom fele nem volt ott, főleg a kemény mag, így tényleg nem volt túl sok gondom. Nyugi volt. Amíg a többiek kirándultak, addig mi jót játszottunk az udvaron. Igazából nekem is jobb lett volna a kiránduláson, de jobb is így. Szerintem senkinek nincs kedve úgy menni valahova, ha már rögtön úgy kezdik, hogy "gondoltunk rád, de biztos bonyolult a hazajutásod..." Aham... Persze megköszöntem a lehetőséget és nem éltem vele. Na meg azt birom, hogy előtte egy nappal szólnak, hogy helló ez van... Ja mondom így köszi nem, mert már van más programom is. Inkább ne is szóltak volna semmit. :) Aztán már majdnem este kaptam a telefont, hogy másnap, azaz ma mehetek reggel 8-ra helyettesíteni. Mit ne mondjak... baromira feldobott, :S mert már baromira unom, hogy állandóan menni kell, de szinte a semmiért, mert levonnak adóba mindent...
Ma: hajnalban sikerült rávennem magam, hogy felkeljek. Szerencsére 1 órával tovább alhattam, így tudtam, hogy a "kedvenc" buszommal mehetek. Miért is lenne szerencsém, hát tényleg az a busz állt meg, amin csak fizetett állóhely van, mert a másik félig van teli, de nem baj, mert a hülye utasok úgyis mennem melóba vagy suliba, úgyis felszállnak rá ha megáll. Hát fel, mert kénytelen vagyok. Ráadásul pont ezen vannak ezek a hülye libák, akik rá vannak tapadva az öreg, gusztustalan buszsofőrre, aki menőnek hiszi magát attól, hogy a kiscsajok ott állnak körülötte. Inkább szánalmas. De mindegy 20 perc némaság, persze a zene szólt a fülemben, de akkor is. Ráadásul tök büdös is volt fent. Nem akarok célozgatni, de lehet, hogy ha mondjuk kevesebb hegyesfülű van rajta, akkor kellemesebb illatok terjengtek volna. :) Aztán irány a meló. Úgy mentem ma is, mint ahogy sokszor, hogy nem tudtam hova és milyen órára. Végül is nem volt gáz. Egy biosz, két töri... Végül is a délelőttel nem is volt gondom. Csupán annyi, hogy néha morogtam, hogy miért mindig mi szívunk... van akiket nem is hívnak helyettesíteni, persze biztos annak is meg van az oka. De jött a délután. Először semmi gond, aztán mintha megváltozott volna valami. Először csak az üvöltözések, aztán jöttek a szemtelenkedések, amit díjaztam egy-egy beírással. Aztán szembesültem azzal, hogy már normálisan se tudnak játszani ezek a mai gyerekek. Persze megint kivel volt gond? Hát a hegyesfülűekkel. Először az egyik srác tiszta erejéből hátbaverte az egyik kiscsajt, hogy hirtelen úgy megijedtem, hogy nem tudtam mit mondani. Aztán elmagyaráztam a kissrácnak, hogy csak tisztában legyen azzal, hogy akármilyen belső sérülést okozhat ezzel. Örüljön, ha megússza azzal, hogy a csajnak nem lesz semmi komolyabb baja, aztán egy beírással gazdagítottam őt és eltiltottam a játéktól. Aztán pár perc nyugi és jött a következő. A kis hegyesfülű csajszi neki ment nem gyengén egy másik csajnak, csupán egy rohadt labdáért. Először jól megszaggatta, de azt hittem, hogy a kiscsajnak nem is marad haja, aztán jól elgáncsolta, jól megrugdosta és elkezdte ököllel ütni. Alig bírtam szétszedni őket, mert közben a másik sem hagyta magát. Aztán elkezdett ordítozni velem a kis hegyesfülű, mert le mertem állítani. Mivel nem fejezte be a hisztijét, mondtam, hogy hozza az üzenőjét és szivesen leírom az otthoniaknak, hogy mit művel itt. Morogva bement, de olyan volt, mint akinek elborult az agya. Aztán kifele jövet úgy hozzám baszta, de tényleg szó szerint azt a rohadt üzenőt, hogy itt már nagyon bepöccentem, és elkezdtem írni a mondandómat. Erre mit hallok? Mindenkit gecizik, meg mozog hozzá úgy, mintha támadni akarna. Mondom álljál már le, ne rángatózzál, hát ki vagy te? Erre közli, hogy mindenki geci... Mondom akkor te is? Erre közölte, hogy "geci vagy te is"... Mondom mi van???? És simán el is ismételte. Na én meg szó szerint leírtam a szülőknek mindent és hogy én ezt nem vagyok hajlandó eltűrni. Erre ismét elgáncsolt egy gyereket és megrugdosta. Mint a nem rendesek, de tényleg. Aztán itt már végképp betelt a pohár és kihivattam a főnököt. Ő már nem volt ott, de jött más és kicsit megszeppent a kölyök. Persze nekem a gyomrom körcsben, mert szivem szerint jól levertem volna. Kis szarházi azt hiszi, hogy neki mindent lehet, oszt azzal jün, hogy behivatja az apját :D Röhejes... Olyan feszülten jöttem el ma a suliból, hogy nem igaz. Nem tudom megérteni, miért jó az ezeknek, hogy állandóan ők kezdeményeznek, persze gondolom otthon is így beszélnek, verekednek stb. Szóval örültem, hogy jöhetek el. Itthon gyorsan levezettem a feszültséget egy futással és máris jobban éreztem magam. És most a megérdemelt pihi, mert mehetek holnap is reggel 8-ra... hurrá...
Hülye geci...
2010.03.24. 21:22 | Kismaci86 | Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
https://kismaci86.blog.hu/api/trackback/id/tr981866302
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek