Kismaci86 mindennapjai...

Emlékszem pár évvel ezelőtt ilyenkor a kórházban voltam, mert jó gyerek lévén eltörtem a kezem. Ennek pontosan már 7 éve... Fúúú akkor még milyen nagy volt a seb is, soha nem hittem el, hogy idővel szebb lesz a vágás, de már tényleg szép. :) Hát igen, akkor abban az évben a kórházban töltöttem a húsvétot, csupán azért, mert nem mentem el vásárolni a barinőmmel, hanem inkább a görkorival ugráltam... :D Az eredménye meg is lett. De ez anno volt :) Szóval a mai napot melóval kezdődött... Mi mással :D a szünetben nem is pihenéssel. Igaz, hogy kicsit későbbre kellett mennem a szokásosnál, de nem igazán volt megállás, mert mindig volt mit csinálni. Persze a kiscsajt sem úsztam meg. Tényleg nem bírom azt, ha hátráltatnak valamiben, ma meg többször volt ilyen. Én tudok egyedül dolgozni, ehhez szoktam, nem kell nekem segítség. :D Én vagyok a kis lázadozó. Ma is tapasztaltam pár érdekes dolgot. Először is azt, hogy sok a hülye ember. :D Aztán azt, hogy nekem nincs szükségem feltétlen erre. Hosszútávon baromi fárasztó ez az egész és kezdek komolyan besokalni. Még az a jó, hogy vasárnaptól lesz 3 nap pihim, mert különben tuti belehülyülnék. Aztán jött ma Ő is... Olyan rossz volt Őt látni :( a fracért kellett megkedvelnem... :( Baromi nehéz nem vele foglalkozni. Főleg az a legszarabb, hogy én gondoltam rá, de semmi köszi vagy valami. Az is tök szarul esett, hogy már tőlem nem köszönt el külün, hanem ezt a kiscsaj kapta külön... De a csaj is... Mondja neki, hogy mennyit kell ráírni a tejfölre, ő meg teljesen mást ír neki. :S Na mindegy ez az én problémám. :) Aztán délután nem kellett visszamennem, amit nem is nagyon, értettem, mert pl. akkor jött a nem is kevés áru, ahogy este mondták a többiek, de hát ha nem kell menni, nem kell. Könyörögni nem fogok. Csak a pénz meg jól jönne, de hát ez van. Meg mondjuk azt sem értem, hogy szóltam, hogy csütörtöktől itthon vagyok, de engem nem hívtak akkor... :( Már annyira megszoktam ezt, hogy hiányozna ha nem kéne mennem, de mégis sokszor azt mondom, hogy nem megyek többet... Ahogy hazajöttem még megcsináltuk a sütiket, délután krumplit ültettünk. Igen nagypénteken, mert most volt itthon mindenki, de legalább ez is megvan. Aztán még este egy kis lazító futás, ami baromi jó feszültségoldó, de tényleg. Jól esett, és most a pihi is...