Pont egy hete írtam utoljára, azt hiszem. Hát nem mindig jön össze az írás, vagy csupán nincs kedvem hozzá. Nem kötelességből írok blogok, hanem mert valahogy megkönnyebbül az ember, ha leírhatja vagy kiírhatja magából az ember, amit akar. Ez kb olyan mint egy jó dumcsi, mikor megkönnyebbülsz... Az elmúlt egy héten olyan sok dolog nem történt, de számomra eléggé dús volt. Hogy miben? Hát ezt így nem tudom megfogalmazni. Hát már több mint egy hónapja, hogy egy szó nélkül eltűnt Tomi az életemből... Úgy volt, hogy február 14-én még melózik, de vasárnap jön... azóta is jön... Nem reagált semmire... Se teló, se sms, se mail se semmi... Aztán fogta és még a telóját is kikapcsolta. Nem tudom, hogy más hogy van vele, de szerintem ez a lehető leggusztustalanabb formája annak, hogy közöljük a másikkal, hogy vége... Én még aggódtam is, hogy talán valami baja van meg stb stb... Hát talán jogosan mondhatom, hogy eddig nem is tudtam túltenni magam ezen az egészen, de az elmúlt egy hét pontot tett az ügy végére. Szóval én nem az a fajta vagyok, aki csak úgy nem adja fel a dolgokat, szóval nap mint nap próbálkoztam mindennel, pedig nem egy ember mondta, hogy hagyjam a francba... Az utóbbi napokban már ritkábban vagy szinte egyáltalán nem kerestem őt. Szerdán este ahogy hazajöttem és nézem a mailjeim, látom, hogy jött tőle egy... Kicist filóztam is rajta, hogy ha már én nem keresem, azért elolvassam-e. Hát megnyitottam és : "Ha tudni akarod mi van Zsoltival, akkor a mai nap folyamán hívj fel ezen a telfonszámon:" Zsolti? Hisz nem is szeretik, ha így hívják, én hívjam fel? Pont én? De mi van ha baja van? Ha ő nem tud írni? De mi van ha mondjuk kiderül, hogy van felesége? Hát elég sokáig ültem és gondolkoztam, míg rávettem magam (de azért más is rásegített azért erre) és felhívtam... Szinte 100%-ban biztos voltam, hogy egy csaj fogja felvenni. Hát elég meglepő lett volna, ha nem így történik. Ahhoz képest tök jól eldumáltam vele :D A lényeg: a csávó akit ismertem, fogalmam sincs hogy kicsoda. :S Jelenleg sitten ül.. hűűű mondom de frankó. Mindnekit csak kihasznált. Mindenkitől mást vitt el :( Én a fényképezőm adtam "kölcsön" :( bassza meg de sajnálom szerencsétlen gépet :( De végül is én még jól is megúsztam, mert mástól az autót vitte el, a bankkártáyt... arany cuccokat... Szóval az autó amiben én is ültem lopott volt. Nem is úgy hívják, ahogy mondta. Van nem tom hány neve. Van felesége, gyerekei... gyerektartást nem fizet... Tőlem nem is melózni ment... Hazugság volt minden amit mondott. Minden. És mellettem nem egy csaja volt még :((((( amikor mindent elmondott a csaj, azért a fejemben is összeállt minden. Bár már a végén kínomban röhögtem, hogy ilyen nincs, és mégis van... Most ennyire lúzer vagyok? De basszus, hogy a picsába tudott ennyire jól kamuzni... Na meg hogy ennyire hidegvérrel "lopott"... Hihetetlen... de tényleg az, hogy léteznek ilyen emberek. És akkor én meg még tök kedves voltam stb stb. Egy trógerrel voltam együtt és így kellett kiderülnie... Azért tök hihetetlen volt, de összeállt a kép. És elérte, hogy megbízzak benne. Én hülye meg még meg is bíztam, meg kölcsön is adtam neki a gépet :( Szóval lúzernek is érzem magam, de valahogy mégsem. Na ezen igazodjon ki valaki. Eddig se bíztam meg csak úgy az emberekben, de ezután meg még óvatosabb leszek, mert hát ebből kiindulva... Persze tudom tudom... nem mindenki ilyen faxfej köcsög, de akkor is. Ezekután kurva nehéz megadni bárkinek is alap bizalmat és érthető is. De azért a tanulság megvan: ne adj kölcsön senkinek semmit és ne segíts senkinek, mert csak te fogsz szívni. Lehet cáfolni, de ez így van és be kell látni. De felejtős az egész szitu mindennel együtt, jövőhéten a cuccait is kidobom. Így lesz a legjobb és újult erővel tekintek előre... Na jó ez nem igaz még, mert a sebek ott vannak és nem lesz könnyű begyógyítani, de rajta vagyok az ügyön...
U.i.: remélem jó sokáig ülni fog, és ott döglik meg, mert megérdemli a szemétje...
Utolsó kommentek