Boldog Karit!
Már akinek boldog ez az ünnep... A szeretet ünnepe... Az... A szereteté... ÉS az hol van ugyan? Hmm? Mert én eddig nem tapasztaltam... Főleg ma nem... Mivel tegnap erőm se volt írni, így ma pótolom azt is...
Dec.23.: Ismét a korán kelés, ismét a fáradtság, amitől kellőképpen elfáradtam estére és tök hamar kidőltem ismét. Mostanában csak a szünetben van ez, hogy én már 9-kor azt se tudom, hogy mi történik körülöttem, mert alszok :D Már tegnap bolondok háza volt a boltban. Mindenki olyan volt, mint a veszett egér. De már kora reggelről. Pakoltunk, pakoltunk és pakoltunk. Még jó, hogy tök gyorsan ki tudjuk dobálni a cuccokat, mert így lehet haladni is. Az az igazság, hogy nem igazán szeretem a semmit tevést, mert akkor halálra unom magam. És egyszer csak megjelent Ő... Gondoltam én is tudom őt becézgetni: "Szia kicsi szivem!" Jött is rögtön a reagálás: "Mit mondtál?" "Azt, hogy szia kicsi szivem..." "Helyes:)" Hehehe :P Aztán pakoltunk tovább, és mikor a kis létrán álltam és pakolgattuk a kólákat felfelé, tök véletlenül fordultam hátra és ott állt mögöttem és tök arin nézett :) olyan kis zabálni való volt:) meg is simiztem a buksiját :D Aztán mielőtt ment el, még gyors utána, hogy hozzon anyámnak zöldárut, mert ennek is az utolsó percben kell kitalálnia mindent. Azt mondja oké oké... "Gyere hazaviszlek!" "De hát még van egy óra a melóból..." "Nem oda... haza hozzám..." Hirtelen köpni nyelni nem tudtam, aztán mikor észhez tértem, megmondtam neki, hogy valószinűleg ennek egy-két ember nem örülne... De tényleg így van... Csak tudnám, hogy akkor most mi is van pl a barinőjével... A
ztán go haza és itthon csináltunk sütit. Persze majdnem így néz ki a miénk is, de valahogy nekem ez nem ízlik. Valami nem oké benne... De hát egyszer ez is ehető :P Aztán go vissza melózni. Hát eszméletlen, hogy egyes vevők mit meg nem engednek maguknak. Azt hiszik, hogy ha már be vannak baszva, akkor ők az istenek... Hát nem... Tegnap is nem egyszer a lelkembe gázoltak úgy, hogy nekik ez tök poénos volt. Én nem tartottam annak, sőőőt ha nem a boltban lettem volna, akkor simán pofán verem mindet. Sok hülye komolyan... Aztán zárás előtt jött Ő... :) Jaj istenem de jó pasi még mindig... Persze most nem egyedül jött. Szerintem az a haverja lehetett, hozták az árut. Persze így semmi kommunikáció, bár én megpróbáltam... De mielőtt elment megkérdeztem, hogy jön e másnap. "Ki nem hagynám, hogyláthassalak Karácsonykor :)" Ennek örülök :P Aztán bye bye és go vissza pakolni. És egyszer csak megint ott állt mögöttem és vette el az energiaitalt, mondom háááááát teeeee???? :O :D Már nem emlékszem mit mondott, de adott volt a szitu és megöleltem, ő meg vissza ölelt... hmm... utána: "Ezért jöttem vissza" Hát ezt igazából nem nagyon hiszem el :P De hát ez van. Aztán go haza és jött a megérdemelt pihi...
Dec.24.: Az az ma... Ma 5-re mentünk, de végül is tök fölöslegesen, vagyis szerintem, mert amit akartunk azt nem tudtuk kipakolni, mert meg se érkezett, de hát mi lefoglaltuk magunkat. :D Egyszer csak felbukkant a főnök is és hozta az árut, aztán egyszer csak megint felbukkant és megint hozta... Szóval eleinte még véletlenül se unatkoztunk, de utána sem. A szokásosnál is hülyébbek voltak az emberek. Ismételten belémgázoltak, nekem meg tűrnöm kellett... Egy darabig... Azt tudom, hogy hosszútávon én ezt nem tudnám elviselni. Azt hiszem baromi türelmes vagyok, de ma nálam is betelt a kosár és nem kicsit lettem feszült, de odáig fajult a dolog, hogy felvettem a pulóverem és kiültem a friss levegőre, de már akkor a sírás kerülgetett. Egyszerűen vissza se tudtam volna úgy menni hirtelen, mert tuti neki mentem volna valamelyik idiótának. Persze ezt tetőzte még a fáradtságom is. Szóval kint ültem, mikor megérkezett az áruval ismét... Persze jöttek a kérdések, de túl feszült voltam és nem igazán tudtam koncentrálni erre. Próbált vigasztalni, de ekkor már semmi nem hatott rám. De kaptam tőle poharakat :) És tök jól esett, hogy legalább ezt nem felejtette el, mert megigérte. Kaptam 6 db poharat, amire tökre fogok vigyázni. Mondjuk a szitu tök szarul jött ki, mert a többiek is látták, de csak én kaptam... De mindegy, így jártak :P Aztán én meg vittem neki egy kis macis gyertyát, aminek a kezei szét vannak tártva... Rögtön ő jutott eszembe... Bár nem tudom, hogy reagált rá, mert állandóan azon kattogott az agyam, hogy milyen hülye emberek vannak. Persze ne akadjak ki... De baszhatom ha túl érzékeny vagyok. Aztán segítettem kipakolni, és kaptam a jó hírt, hogy leléphetek hamarabb. Fúúú most semmire sem vágytam jobban, mint erre. Összeszedtem a holmim, fizettem és leléptem. Vagyis megvártam a kiscsajszit, közben csak az utamba került Ő is... Mondtam neki, hogy jöhetne vasárnap is, de úgy jöjjön, hogy csak 10-ig melózok. A furi az volt, hogy látszott rajta, hogy elgondolkozik ezen... vagy csak azt gondolta, hogy húzzak már a francba onnan. Aztán volt pár fura mondata amit nem igazán tudtam hova tenni... Elindultunk haza, de az ajtóból még kiköszönt nekünk :D Mint múltkor még külön kikopogott az ablakon nekem és úgy integetett, mint egy pici fiú :P Szóval mihelyt beléptem a kapun, addig bírtam és kijött belőlem minden, de legalább a sírással megkönnyebbültem. Itthon gyorsan a rákoknak berendeztem rendesen az akváriumot, aztán pici pihi. És inenntől kezdve jött a lehető legszarabb dolog. Anyám már megint belekötött minden szarba, semmi se volt jó. Már apa is rászólt, hogy vegyen már vissza, persze ekkor ő volt felháborodva. Aztán jött a további morgása, hiába közöltük vele, hogy erre baromira nincs szüksége senkinek... Persze én voltam most a szar... Erre meg is kaptam, hogy "el lehet menni innen" Ja hogy így állunk? Útba vagyok? Jó hogy időben tájékoztatást kapok róla... De akkor mondja és összepakolom a cuccom, aztán majd lesz valami. Ekkor jött a második kiborulásom a mai nap... Pont ekkor jöttek a rokonok is. Jött is a kérdés, hogy "miért piros a szemed?", én meg elintéztem egy fejrázással, hogy nem fontos, bár tuti lejött nekik, hogy valami nem stimmel. Kaptam tőlük Níveás ajándékcsomagot, aminek a tusfürdőjét már ki is próbáltam. Hát ilyen még nem volt itthon, de baromi jó illata van. Mikor elmentek, akkor go nagyanyámékhoz az ajándékokkal, aztán haza és ajándékozás. Persze a délután folyamán többször is elgondolkozta, hogy vajon megérte e ennyi pénzt ölni a karácsonyba, mégha úgy vettük, hogy mi is tudjuk használni... Igazából az egésztől el is ment a kedvem, úgy ahogy van. Még fát se állítottunk... Pff kicsit lehet, hogy gáz ez, de talán ebben a helyzetben ez a legjobb. De odaadtuk és ez is letudva. Tesómtól kaptam két könyvet, amit fogalmam sincs, hogy hol szerzett be, de baromi jók és tudom majd használni őket. Én is örültem ennek, és ő is a pénztárcának. Jól eltaláltam :) Most meg a jól megérdemelt pihi reggelig...
Utolsó kommentek