"Nagyon-nagyon jó napod lesz ma. Minden a kezedre játszik. Ez hozzásegít ahhoz, hogy csordultig legyél szeretettel és lelkesedéssel. Tárd ki a karodat és a szívedet, és öleld át a világot!"
Na hát ennek alapján baromi ritka és szar napon vagyok túl. Vagyis még nincs vége, de a neheze már lement. Pedig de jó lett volna, ha legalább ennyi bejön a horoszkópomból... :D Álmodozzunk csak... Szóval már mikor megérkezett a buszom, már akkor éreztem, hogy valahogy tuti nem lesz jó napom. Mitől is lenne, ha hegyesfülűek ordibálását kell hallgatnom fél órán keresztül? :S Röhejesek, hogy nem veszik észre magukat. Aztán go az óráimra, amin jött a következő löket. Pár nap alatt elfelejtették azt, amit múlt héten nagy odaadással magyaráztam nekik. Mintha tényleg fölöslegesen jártatnám a szám. De az egyik osztály legalább aktivizálta magát, na meg figyelt is. De a másik... Komolyan ilyet nem éreztem még, de kedvem lett volna az óra kellős közepén megverni az egyik szemtelen gyereket. Sőőőt az a vicces, hogy el is képzeltem, hogy mit tennék. Egyszerűen már nem tudok mit kezdeni vele, de egy alapos verés tuti ráférne otthon, mert nem tudom elhinni, hogy a tiszteletet nem követelik meg a szülők... Márpedig ha otthon nincs meg ez, akkor mi se kapunk belőle. Szóval baromira kiborultam, mármár a sírás kerülgetett, mert én már mindent próbáltam, de semmi nem hat egyesekre. Az a vicc még, hogy akárhonnan nézem, ezeknek nem is az "átlagos" suliban kéne lenniük, mert baromi problémásak. Hogy engedheti meg magának egy hatodikos, hogy visszapofázzon pl? Bezzeg az én időmben, ami persze nem olyan régen volt, de hát mindenki kussban ült és figyelt a tanárra. Na és ezek után maradjak nyugodt... Persze tök feszülten érkeztem meg a napiba, és ezt szerintem a gyerekek is látták, illetve érezték rajtam és feltünően nem volt ma probléma velük. Mindenesetre vártam a 4 órát és hogy jöhessek haza és pihizhessek, mert ez agyilag megint nem gyengén húzott le...
Utolsó kommentek