Kismaci86 mindennapjai...

Hétfő... A kedvenc napom. Kicsi nyűgös voltam, mert ugye hétvégén is meló volt, nem pihentem eleget... Az első csatlakozásommal mentem is be a melóba, hogy majd tesóm cuccát lefénymásolom. Erre mi lett? Mehettem helyettesíteni. :S Nem vittem túlzásba semmit, mert nem na. :D A pénteki harapdálós srác jött a hülységeivel, meg hogy majd bejön anyukája stb stb. Ez annyira gáz már komolyan. Nem értem, hogy miért az ilyen szülőnek a gyerek. Olyan szinten pofázott vissza a kölyök ma is, hogy hihetetlen. Kis szemtelen szarházi. Persze végre az anyuka is beért és elmeséltem neki mindent, de láthatóan, meg egyértelműen az ő pici fia a kis szent gyerek, pedig míg ott volt a szülő akkor is pl. 50-szer szóltam csak az ő gyerekére, hogy ne rugdossa azt a szerencsétlen fát... Erre mit csinált? 51-edjére is jól belerúgott... Mint a nem rendesek, és ezek után a szülő még mindig vak és nem hiszi el, hogy ilyen a gyereke, mert otthon egy kis ártatlanka... Az, még majd el is hiszem. Ennyire vak nem lehet senki. És minden mondatomra annyi volt a válasza, hogy "hát nem tudom". Nem... Ezeknek a szülőknek kéne orvos az fix. Kicsit fel is húztam magam, mert még olyanokat mondott, hogy a gyerek "feszülten megy haza". Én meg hirtelen reagálásból mondtam, hogy el is tudom képzelni, mert itt nálam kitombolja magát, akkor vajon mitől feszült? :D Röhejes... Bírom az olyan szülőket, akik próbáljánk ránkhárítani az otthoni problémákat. De a vicces az egészben, hoyg elszólják magukat, hogy azért nem is olyan ártatlanka... :D Aztán lefixáltam, hogy holnaptól nem megyek, mert kell itthon a segítség. Még tesómnak megcsináltam a cuccait és jöttem haza. Hihetetlenül örültem neki, de agyilag baromira elfáradtam...