Kismaci86 mindennapjai...

Ma sikeresen elgondolkoztam mindenen. Alapból úgy kezdődött, hogy mivel tesóm ment vásárolni, így mentem vele, és kelhettem volna később is, de nem tettem, mert nem bírtam. Elindulás előtt sikeresen láttam Őt, de valahogy észre se vett. Vagy nem is akart? Innentől kezdve ugye az embernek miért is legyen jó kedve? Aztán bejutottam a suliba, ahol rögtön betámadott a főnök, hogy a nyárból vállalnom kéne egy napot, mert nincsenek elegen. Nem nagyon tetszett nekem. Elkezdtem gondolkozni, hogy bassza meg, lejár a szerződésem június közepén, de elvárják, hogy július végén (!!!!), igen a végén bemenjek melózni. Hát a mai világban ki az, aki ingyen dolgozik? Senki. Akkor én miért tenném ezt? Hát komolyan minden kedvem elment ettől, mert mégis hogy a francba lehetséges ez? Ha tudnám, hogy szeptemberben visszamehetek, akkor szemrebbenés nélkül igent mondanék rá, még ha ingyen is dolgoznék, de így??? Hát az agyam eldobom. Persze ez meg is pecsételte az egész napom, de mit csináljak? Nem vagyok erre köteles, sőt még így is plusszba fogok bejárni, mert minden szart a szerződés utánra kellett tenni, nehogy már nekem jó legyen... De igaz a mai világban senki nem nézi a másik dolgát, mert a saját dolgaival van elfoglalva. Még mindig nem tudom ezt felfogni. Aztán nagy nehezen telt az idő délután, persze jött megint az "ellenőrzés". Már tényleg kezdem azt érezni, hogy direkt engem ellenőriz állandóan a főnök, hogy vajon mit csinálhatok. De miért? Nincs min rajtakapnia... Aztán még az udvaron is volt ellenőrzés. Kicsit idegesítő ez. Aztán meló után mehettem kresszre. Olyan káosz van a fejemben... Ma valahogy egyáltalán nem fogtam fel a dolgokat. Mintha egy orosz beszélt volna nekem. Igaza volt tesómnak, hogy nekem baromi nehéz lesz a műszaki rész. Aztán mivel hazahoztak, így előbb hazaértem. Még tesómnak mondtam reggelről, hogy elmehetnénk futni este, így el is mentünk. Már nagyon hiányzott a mozgás, mert valahogy így le tudom vezetni a feszültséget. Hozzászoktam, hogy mindig van valami és ez a pár nap kiesés nem volt jó. De most így estére picit nyugodtabb vagyok... De az vigasztal, hogy holnap nem megyek melózni, mert még van csúszóm és így holnapra kértem vissza az egyiket. Be is fogom hajtani mindenkitől, mert besokaltam. Igen is adja vissza mind, mert én is voltam bent helyettük és én is szívtam ott... Ennek ellenére nem aludhatok sokáig, mert bejelentkeztem kozmetikushoz és így legalább már eljutok oda is. A délutánomat meg rászentelem a tanulásra...