Kismaci86 mindennapjai...

Olyan nem jól vagyok érzelmileg. Olyan sírhatnékom van. Olyan nem jó semmi. Persze voltak jó pillanatok a mai napban, de nem az igazi. Olyan tényleg semmi sem jó. Hajnalban a korai kelés is megviselt picit, mert olyan jót lehetett volna pihenni... Nagy nehezen felkeltem, elkészültem és útnak indulhattam hajnalban, mert mehettem 8-ra. Úgy utálom ezt, mikor hajnalban kell indulnom, hogy odaérjek időben. De hát mit csináljon az ember... Végül is nagy kómásan elindultam és volt egy kis punnyadás. Aztán félúton jót röhögtem. Jöttek a hegyesfülűek a busszal. Hátul nem lehet felszállni, mert a buszsofőrök nem engedik, ők próbálkoztak. Aztán ugye le kellett szállniuk és addig addig tolakodtak, amíg az egyikük tök hamar felért elől. Mutatja a bérletét, a buszsofőr szól neki, hogy ez így nem érvényes.... Mert???? Ugye ha nincs kitöltve akkor szívás... Leszállt, hogy majd kitölti. Hip-hop ott termet a többi társa is és lestek egymásra, hogy most akkor mi van? Mi röhögtünk, mert nem tudtuk eldönteni, hogy mit nem értenek ezen? Vagy olvasni nem tudtak, vagy írni. Aztán nagy töprengés után az egyik szerzett tollat és az kitöltötte mindenkinek a cuccot. Röhejes... Sok barom, aki nem csinált még ilyet életében és ugye nekik mindent lehet, mert mindenki őket támogatja. Persze utána nem szálltak fel a buszra. Aztán mehettem a boltba. Vettem naptejet, hogy ha már ott vagyok egész nap, akkor majd úgyis "napozunk" kicsit és lesz ingyen szoli. Persze beértem a suliba és szembesültem azzal, hogy kibaszott nagy szívás lesz a mai napom. Először is azért, mert az ofő kiadta, hogy mit kell csinálni a gyerekekkel. Matekra röpke 4 oldal tömény számolás... Kérdezem tőle, hogy normális??? Azt mondja, hogy amire nem lesz idő, azt adjam fel házinak. Én simán közöltem vele, hogy nem vagyok hülye, hogy magamat szivassam délutánra... Aztán irassak fogalmazást... Hát nem hittem a fülemnek. Végül kiderült, hogy a héten még nem egy nagy dogát fognak írni szerencsétlenek.  Aztán szembesültem azzal, hogy még ügyeletes is vagyok. Na ez a másik dolog, amit rühellek.  Olyan megszokott dolog egyeseknek, hogy szarnak mindenre és nem intéznek semmit el. Hihetetlen, hogy egyesek hogyan szivatják a gyerekeket. Nekem is tök szar volt, hogy szinte az egész suli kint van az udvaron, mi meg bent szenvedünk. Aztán a szünetben ügye mint ügyeletesnek, kint kellett lennem az udvaron. Rohadtul nem is volt kedvem az egészhez. Épp hogy hátatfordítottam, máris bunyó volt. Erre beszól a másik ügyeletes, hogy "hát te vagy az ügyeletes". Csak itt megint nem azzal volt a gond, hogy ezt mondta, hanme azzal amilyen stílusban. Tudom, hogy érzékeny vagyok, de a francért nem lehet normálisan az emberhez szólni. Aztán délután jól kipanaszkodtam magam, az udvaron töltöttük az egész délutánt. A gyerekek már meg is unták, a meleget nehezen viselték, tiszta agresszív volt néhány, én napoztam kicsit, lett egy kis szinem is. :D Itthon szembesültem vele, hogy az új sarum csíkjai is jól mutatnak rajtam, ugyanis ott is megfogott a nap, nem is kicsit. :P De a lényeg, hogy baromi kényelmes... Nem is gondoltam, hogy ilyen jó lesz majd. Picit féltem is, hogy lehet túl lapos talpú lesz stb stb. Teljesen megérte megvenni... Este még elmentünk bicajozni, nem gyengén lenyomtunk szerintem vagy 15 km-tm hanem többet. A lábam baromira fáj, meg a seggem is... Na meg az is rátett, hogy már alig bírtam tekerni, mikor a bokorból kiugrott egy kóbor kutya és elkezdett követni minket, én meg baromira félek ezektől. :D Ezen felbuzdulva úgy tekertem, mint egy barom és fáj mindenem... Így estére jól esik a pihenő. A kedvem nem olyan jó, de nincs mit tenni, bele kell törődnöm, hogy elvesztettem egy számomra fontos személyt és baromi szar érzés ez... Rohadt szar érzés mikor mást választanak helyettünk, és akkor döbben rá az ember, hogy mennyire is fontos volt Ő nekünk...