Az péntek. Az érzésem meg egész nap olyan volt, mintha hétfő lenne. Sikerült mára kialkudnom, hogy későbbre kelljen menni, de így is a mi napunk volt szívás, mert 11-kor ránk passzolták le a gyerekeket. Nem is értem, hogy minek volt már ez a szenvedés ma is, mert tényleg az volt. Délután pedagógus napi ünnepségre kellett menni. Hát túl sok kedvem nem volt hozzá, mert utálom a kötelező dolgokat és sejtettem, hogy megint kitalálnak valami szarságot. Hát így is lett. Én nem tudom, hogy mi a francért kell egy ilyen műsorra operett énekeseket hívni? Hát komolyan el sem hittem először... Tavaly is ez volt, meg szinte mindegyik műsoron ez van. Szerintem én voltam az egyetlen, aki fapofával ülte végig a műsort, mert engem rohadtul nem érdekelt ez. Aztán gyorsan leléptem, mert jöttem haza a busszal és nem szenvedtettem ott magam. Este még kis bicajozás, a gyomromban ideg megint, szar napom van... Nincs is jó kedvem...
Mi van má? Péntek...
2010.06.11. 21:24 | Kismaci86 | Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://kismaci86.blog.hu/api/trackback/id/tr72075064
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.
Utolsó kommentek