Kismaci86 mindennapjai...

Igen kezdhetném a szokásos módon... Ha szombat, akkor hajnali kelés... Ez már tökre elválaszthatatlan lett. Annyira nem volt erőm felkelni ma, hogy késtem is. Jó nem sokat, csak pár percet, de őszintén szólva leszarom. Ilyan hangulatom is volt egész reggelről. Olyan leszarok mindent hangulat. Nem is nagyon volt kedvem dolgozni. A kedvem is szar volt. Aztán mentem és leshettem a jópofizásokat... Persze ma Ő nem volt... A főnök horta az árut, nem is egyszer, nem is keveset. Egész délelőttöm csak a pakolásból állt megint. Ezt már úgy utálom. Aztán tűrhettem a sok hülye beképzelt vevőt is. "Mi van veled? Olyan szomorú vagy? Az a baj hogy dolgozni kell?" és közben nyújtja oda két újjal a szar cuccát, hogy mérjem le, mert ő nem hajlandó tovább fogni, mert piszkos lesz a keze. Szivem szerint mondtam volna rögtön, hogy nem nincs bajom, csak épp az ilyeneket mint te, lehánynék helyből. Sok paraszt. Legalább ne pofázna, főleg ha ő arra nem képes, hogy elmenjen dolgozni. Parasztok... Én meg szinte a semmiért melózok, mert kell a pénz... Mindegy nem is idegesítem magam. Aztán még azt is megtudtam, hogy az itteniekkel megint balhéja volt Neki... Vajon miért jó ez nekik? Mielőtt hazajöttem megkérdezte a kisfőnök, hogy este megyünk e bicajozni? Én mondtam, hogy én biztos, hogy nem... Szarok bele az egészbe. Délután szinte egész végig a kresszt tanultam. Már a könyökömön jön ki, de ma valahogy nem megy. Ritka szarul sikerülnek a tesztek, ami kicsit el is szomorít... :( Talán holnapra minden jobb lesz...